2012. március 19., hétfő

Mmm... odavagyok a költészetért

Shakespeare 75. szonett

"Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém lény, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lása kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
    Koldus-szegény királyi gazdagon,
    részeg vagyok és mindig szomjazom."


Ezt a verset nem azért látjátok itt, mert odavagyok érte, hanem azért mert egyike azon költeményeknek, amiket be kell magolnom...Tulajdonképpen tényleg nem tetszik, az én ízlésemhez talán kicsit erős. Főleg az eleje: "Az vagy nekem, mi testnek a kenyér..." -  ezt a sort ki nem állhatom. Ez a részlet viszont tetszik: 
"...csak az enyém lény, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lása kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt
s egy pillantásodért is sorvadok..."

Hallgassátok meg :D Én így tanulom. Illetve hallgatom és közben olvasom... elég egyszerű így, ajánlom mindenkinek:


Egyébként, tényleg szeretem a verseket. Kifejezetten jó vagyok verselemzésből, irodalomórán remekelhetek :D 
Tulajdonképpen nem is lenne semmi gond, ha nem holnapra kéne megtanulnom még 4 másik vers kíséretében. Azokat is leírom, hátha közben rám ragad valami belőlük.

Ez a kedvencem:

Balassi Bálint - Hogy Júliára talála, így köszöne neki:

"Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem, 
Ki állasz most énmellettem, egészséggel, édes lelkem.

Én bús szívem vidámsága, lelkem édes kévánsága, 
Te vagy minden boldogsága, veled isten áldomása. 

Én drágalátos palotám, jóillatú piros rózsám, 
Gyönyerő szép kis violám, élj sokáig, szép Júliám! 

Feltámada napom fénye, szemüldek fekete széne, 
Két szemem világos fénye, élj, élj életem reménye! 

Szerelmedben meggyúlt szívem csak tégedet óhajt lelkem, 
Én szívem, lelkem, szerelmem, idvez légy, én fejedelmem! 

Júliámra hogy találék, örömemben így köszönék, 
Térdet-fejet neki hajték, kin ő csak elmosolyodék. "


Itt van ez is hanganyaggal, de csak dalolva találtam meg :D  Élvezzétek!



Aztááán... következő:

Janus Pannonius - Pannónia dícsérete

"Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet már
Szellemem egyre dicsőbb, általa híres e föld!"


Teszem hozzá, csak idén kb. háromszor feleltünk már belőle, de semmi gond . Legalább nem kell újratanulni.


Balassi - Egy katonaének 5. versszak

"Az jó hírért névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát ők mindeneknek ők adnak,
Midőn mint jó sólymok mezőn széllel járnak, vagdalkoznak, futtatnak."


Ez nem is nehéz :D Már tudom is.

És az UTOLSÓ:

Shakespeare (mert nem tudok tőle megszabadulni)
Rómeó és Júlia - Előhang  (Kosztolányi-féle fordítás)

"Két nagy család élt a szép Veronába,
Ez lesz a szín, utunk ide vezet.
Vak gyűlölettel harcoltak hiába,
S polgárvér fertezett polgárkezet.
Vad ágyékukból két baljós szerelmes
Rossz csillagok világán fakadott,
És a szülők, hogy gyermekük is elvesz,
Elföldelik az ősi haragot.
Szörnyű szerelmüket, mely bírhatatlan,
Szülők tusáját, mely sosem apad,
Csak amikor már sarjuk föld alatt van:
Ezt mondja el a kétórás darab.
Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz,
És ami csonka itten, az egész lesz."



Juhúúú... na akkor én most szépen lelépek tanulni.

U.i.: Az utolsó versekhez nem találtam hanganyagot :P




Miny







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése